2009. máj. 31.

Az új szerelem: a mozaik


Ez a cserép az asztalon, volt az első alkotásom:) Nagyon messze van a tökéletestől, de én imádom! Csináltam még két dobozkát, ami még messzebb van tőle, de nem adom fel.
Ma reggel intenzív alkotási vággyal ébredtem, ami teljesen meggyógyította a tegnapi bulin alaposan túlterhelt gyomromat. Fotózni szerettem volna, de nincsenek fények. Nem süt a nap, hűvös van, és valami megmagyarázhatatlan kreatív energia nem hagyja, hogy a kockás plédembe csavaródva műveljem a lazítás művészetét. Úgyhogy megyek is, összetörök néhány csempét. Nemsokára jázmintea illata keveredik majd isteni ragasztóillattal, és az elkövetkező napokban folyamatosan csempeszilánkok állnak majd a talpamba.

4 megjegyzés:

duende írta...

Hajrá-hajrá! Kíváncsian várom az eredményt! :)

Lívia írta...

Hát, néhány liter víz lefolyik addig a Dunán:) De, ki tudja?

Raindrop írta...

Azt lehet tudni nagyjából, hogy merre laksz? Város?
Igen ingergazdag a környezet, hogy kerültetek erre a helyre? Ti alakítottátok ilyenné? Pl. az a fal! Meseszép! :)

Lívia írta...

Szia:) Az a fal már kétszer ledőlt:) de most már nem fog:)Komárom-Esztergom megyében élek, egyedül:) Ahogy idekerültem, az csodába illő. Majd egyszer megírom:)