2011. júl. 24.

Farewell



Az elmúlt hetekben kicsit úgy érzem magam, mint Vianne a Csokoládé című filmben. Már érzem az északi szelet és tudom, hogy nagy változások várhatóak az életemben. Vagyis néhány már meg is történt. Új dolgok, élmények, csodák várnak rám, és biztosan lesz szomorúság is, de a sejtjeimben érzem, hogy mennem kell. Valahogy kinőttem ezt a blogot, az otthonom is inkább a világ, mint ez a kis ház a Duna mellett, amit annyira szeretek. De itt tudom hagyni ha kell, az otthon már nem a ház, hanem a szív. Köszönöm, hogy olvastatok és hogy olvashattalak benneteket. És köszönöm a figyelmet azoknak is, akik nem írnak blogot, akik törzsolvasóim, vagy épp nem. Búcsúzóul egy kis vidámság, az életfilozófiám dalban. Élvezzétek és táncoljatok! De ne felejtsetek el sírni sem.