A lépcsőn ülő bolond

A Holdat bámulom,

s a pillanattól részegen

már azt sem tudom

melyikünk vagyok én.

A lépcsőn ülő bolond

vagy a Hold az

égbolt közepén?

Félelmeim hulló

csillagként

tűnnek el örökre,

s én hűst adó

nyári záporként

hullok le a földre.

Sofia (2006)