A szépség misztériuma

Egész életemben ösztönösen az ismeretlent kutattam. Szenvedélyesen akartam tudni mindent, kik vagyunk, miért vagyunk itt, mi az érzés, az érzelem, a gondolat? Mi a halál? Miért nem potyogunk le a földről? Fizika....- válaszolták, akik nálam többet tudtak. De ez sem volt elég, jött a következő kérdésem: De honnan van a fizika, mi van azon túl? Hiszen a tudomány is az emberi elme terméke. Mi az elme? Mi ez az egész? Minden segítséget megkaptam az élettől, a kérdések soha nem maradnak megválaszolatlanul! Mindig a szívemet követtem, mintha valami mágnes húzott volna valami felé, és én soha nem álltam ellen. Sem hittel, sem tagadással. A válaszok rám találtak. De már nem tudok beszélni róla. A rímek is elhagytak. Csak a szépség maradt.

(S.)

"A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelennek válnak. Ám azt hiszem, többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. Ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs aki megértsen."

Stephen King

"Nem elég, ha szép a kert, feltétlenül hinni kell, hogy tündérek lakják a mélyét?"

Douglas Adams

"A végső ajándék: mozdulatlan tánc, ízen-túli édesség, mely semmivel sem mérhető."

Weöres Sándor

"A világot a szépség fogja megmenteni."

Dosztojevszkij