2011. márc. 25.

Minden fény...



...mi is fényből vagyunk. Ezt a fotót tavaly nyáron csináltam a lányomról és nagyon szeretem. Ma már nincs ilyen jó alakja, és éppen tegnap tudtam meg, hogy valószínűleg lány lesz az unokám, aki július végén érkezik hozzánk. A fényből....a fénybe, ahol a fény hiányán keresztül, sokszor a sötétségtől szenvedve és vágyakozva a fény után tapasztaljuk meg, hogy mi a Fény. Az Élet. Ahogy a sárból nyílik a lótusz, úgy változunk, túlhaladva a sötétséget. És aki túlhaladta, nem kérdezi már a másik embert, miért nem megy a fényre. A sötétséget, a fény hiányát csak akkor haladhatjuk meg, ha szembe nézünk árnyékainkkal, félelmeinkkel, a lélek sötét éjszakáival. Nem mondhatjuk meg senkinek, merre menjen. De világíthatunk, és akkor minden értelmet nyer. Mielőtt visszatérünk...a Fénybe.


5 megjegyzés:

Éva írta...

Szép a fotó, szépek a gondolatok, és szép időszak vár rád az unokád érkezése előtt és után.

Edó írta...

Nagyon szép gondolatok,jó volt olvasni!A fotó is nagyon szép és gratulálok az unokához!

Katalin írta...

Gratulálok az unokádhoz, kedves leendő nagymama:)))))))))))))(én még mindíg nem tudom megszokni, hogy fél éve nagymama vagyok:))))))

csipkebogyo írta...

Jaj de szép gondolatok ezek, nagyon jó volt olvasni. Nektek most hamarosan valami új kezdődik, sok sikert hozzá!

Sofia írta...

Éva, Edó, köszönöm:)


Katalin, köszönöm! Az unokád gyönyörű!! Alig várom én is, hogy modellkedjen nekem:)

Csipkebogyó, kedves vagy, nagyon köszönöm!


Szép napot mindenkinek:)