2010. máj. 1.

Öreg temető az orgonatengerben


Gyönyörű helyen jártam ma. Évek óta lakom itt és most fedeztem fel ezt az öreg temetőt, ami tőlem gyalog 5 percre található. Egy orgonával borított domboldal közepén vezet fel egy lépcsősor, amit most újítottak fel, azért vettem észre. Csak néhány síremlék van itt, a sírok között és körben hatalmas orgonabokrok. Amikor felértem, szinte a lélegzetem is elakadt. Vágni lehetett a nyugalmat, a békét és az orgona illat! Sűrű, édes, tömény,sejtekig hatoló illat, olyan, amiben eltűnsz és magad is orgonaillattá válsz. Ide-oda reppenő fehér pillangók. És a madarak. Reggel korán visszamegyek, de szívesen üldögélnék itt éjszaka is. Teliholdnál.



























10 megjegyzés:

Éva írta...

Sofia, ez nagyon szép.
Szeretem a temetőket és a napsütésben különösen bódító, édes orgonaillatot is.Azonkívül mindent,ami régi.
Éjszaka is jó lehet itt. Egyébként csak a nyugalom bármilyen napszakban.
Szinte érzem a képeid alapján.

Névtelen írta...

Ó imádom a régi temetőket, és ez az orgonaillat, de jó helyen élsz :o)

Kristina

Lívia írta...

Éva, a fotók meg sem közelítik azt a szépséget, ami ott volt.

Lívia írta...

Kristina, hálát is adok érte. Minden nap.

Daisy írta...

Sofia, lehet, hogy velem van baj, vagy az eddigi tapasztalat, de nekem az jutott eszembe, hogy nem félsz? / nem a temető miatt /
Olyan csodás vadregényes helyeken jársz, hogy csak remélni tudom, hogy mindenhol biztonságban vagy.
Annyira szeretném hinni, hogy vannak még olyan helyek, ahol nyugodtan elindulhat az emberlánya, hogy feltöltődjön, hogy érezze a természetet, hogy ne keljen közben a háta mögé nézni.
Mesébe illő helyen laksz! Én nem mernék így elindulni a környékünkön.
Kívánom, hogy sokáig élvezd ezt a paradicsomot!

Lívia írta...

Daisy, nagyon aranyos vagy! Egyszer féltem egy kicsit a fenyvesben sötétedés után fura zajok voltak. De amúgy nem. A nagy álmom, egyszer lenn aludni a parton, hálózsákban, tűz mellett.

Monika írta...

Micsoda szépséges írás!!!!Nagy varázsuk vannak a régi fejfáknak...valamit tudnak...

Lívia írta...

Mammka, igen...így van. Egyébként leírhatatlan szavakkal az ilyen érzés.

Marvin írta...

Hát hiába, az ember mindig azt veszi észre a legkésőbb, a legnehezebben, ami épp az orra előtt van :)

Lívia írta...

Marvin, így van, bár ez nagyon el volt bújva. Cserjékkel borított dombon, láthatatlan lépcsővel. Most már biztosan sokan felfedezik, bár akkor az igazi, amikor virágzik az orgona.