2009. okt. 17.

Hajnali hangulat



Susogó falevelek táncolnak a széllel,
sorsukat élve engedik el a fát,
s puha szőnyegként,
aranyban pompázva ünneplik
a téllel érkező halált.
E bús tájnak, apró neszek mögötti
mély csend nyújt múló vigaszt,
s örömében sír a föld
a haldokló avar alatt.
Némán didereg a reggel,
fázik minden mozdulat,
s lágyan lengi be lázadó lelkem
e szomorúan szép hajnali hangulat.


(s.)


















6 megjegyzés:

Daisy írta...

A képek gyönyörűek! A vers kicsit szomorú, de nagyon szép. A zenédre is hullanak az őszi levelek?

Raindrop írta...

Nálam most a vers visz mindent! Be is teszem majd a Pettybe. Most egy kicsit elmennek a fák, növények aludni, de tavasszal felébrednek, így én sosem látom szomorúnak az őszt. Inkább szép. Szép ahogy levetik a régi ruhájukat, és tavasszal újba öltöznek.
Nagyon jók a képek!

Compot írta...

Szép a versed! Először nem láttam az aláírást (S), és gondolkodtam, ki is írhatta. Gyönyörűen megfogalmaztad. Tetszik, és tetszenek a képek is. Lehet, hogy azért tetszik, mert visszhangozza a jelenlegi hangulatomat? üdv.Ildikó

Sofia írta...

Daísy, köszönöm! Nekem inkább szomorúan gyönyörű az ősz:)

Raindrop, neked is köszi, tedd be nyugodtan a Pettybe (tényleg, rég jártam ott:) Pótolom:)

Ildikó, köszönöm szépen! Igen, minden jobban megérint, ami visszatükröz bennünket. Ilyenkor vagy jobban tetszik, vagy nagyon nem:)

Judith írta...

"...lagyan lengi be lazado lelkem..."
- felulmulod Petofit!
Gyonyoru a vers! A kepek is, de ez a vers..., hat csodaszep!!!!!

Sofia írta...

Judith nagyon kedves vagy, még ha túlzás is kicsit:) (báááár, Petőfit én sosem kedveltem)