2010. szept. 27.

Háztól Dunáig




Mammkának ígértem ezt az összeállítást, aki szerette volna megtudni, hogyan jutok le a partra a házból. Hát, íme. Az első képet a kertkapuból csináltam, a fák mögött már a Duna látható. Ha lemegyek a lépcsőn a második ,harmadik, majd a negyedik kép tárul elém. Az utolsó három pedig arról a két utacskáról készült, ami a lépcső aljánál kezdődik jobbra és balra. Legtöbbször balra megyek, mert az sokkal hosszabb út, nagyon messzire el lehet gyalogolni a part mentén, és jó darabon a Duna-holtág mellett. Szóval ezeken a lépcsőkön rohangálok hajnalonként hálóingben kezemben a levendulás bögrémmel. Na jó, legtöbbször köntösben és gumicsizmában. Fölfelé is ugyanennyi lépcső van, csak hogy sajnáltassam magam egy kicsit, ugyanis egyes-egyedül hányom a havat, amiből az utóbbi években nem volt hiány. És remélem, nem is lesz. De hogy hogyan fognak itt közlekedni az emberek, ha kilencven éves leszek??















9 megjegyzés:

Csillagos írta...

Nagyon kedves helyen lakhatsz...

Mammka írta...

Az első és a negyedik ötödik kép a kedvenc,::)
Az első azért,mert látszik,hogy mennyire közel laksz a Dunához.A 4.,mert olyan,mint a tengerpart.:)Az ötödik,mert ez az út,olyan,mint a Váratlan utazásból egy filmkocka.
KÖSZÖNÖM!!!! Most már jóllakott a kiváncsiságom.:)
Még 1 kérdés.Az első képen, ott is ki tudsz menni a partra?
Hogy 90 évesen ki fogja elhányni a havat? Hááát,majd addigra kiderül.:)

Sofia írta...

Csillagos, de örülök neked! És lógok még a könyves bejegyzéssel, tudom:) Igen, szeretek itt élni. Minden évszakban:)



Mammka, ott is le tudok menni, csak nagyon bokros, nincs kitaposva, de onnan néhány méter a part. A 2009. 06. 17-i bejegyzésben megnézheted a régi lépcsőt is:) És nagyon szívesen!:)

m írta...

Hát, Sofia, ez nagyszerű lehet! Köszi h megmutattad, kicsit odaképzelhetjük magunkat mi is...
Nem is láttam még ilyen lakóhelyet, mint a tiéd, mennyire örülhettél neki, amikor rátaláltál (és persze azóta is).
Hétvégén mi is megnézzük a Dunát, megyünk a szüleimhez Paksra:)

PHAEDRA írta...

...én is örvendek nagyon ennek a bejegyzésednek.

Mammka írta...

Megnéztem a régi lépcsőt,meg az azelőtti képeket,amikor a Duna olyan közel merészkedett.
Az ijesztő lehetett, jó,hogy feljebb van a házad.
Lányom is nagyon szeret a Duna partján bicózni,pihenni.
Én is szeretnék valamilyen vízet.Nálunk Bányató van....

Sofia írta...

Merci, bizony örültem neki, első látásra beleszerettem, pedig a ház eléggé lepusztult volt. Írtam már, hogy gyerekkoromban sokat jártam Paks felé? Nagyszüleim Ordason éltek és minden nyarat ott töltöttem. Szintén a Duna mellett:)

Phaedra, örülök, hogy tetszett:)


Mammka, ha erre jársz valamikor, szívesen látlak egy teára:)

m írta...

Ordas... igen, tudom, pont szemben van "velünk". Sokat jártunk át kajakkal a másik partra és a zátonyra, jajdeszépvolt!!!
Köszi Sofia:))

Mammka írta...

Sofia: kedves vagy,köszönöm! Ki tudja,talán egyszer.....