Hiányzik a Duna. Hetek óta nem sétáltam, a fotózásról nem is beszélve. Ahogy húzódik vissza a víz, minden nagyon koszos és szinte lehetetlen kimenni, annyi a szúnyog. Dél körül nem jók a fényviszonyok, hőség is van, később pedig megesznek a szúnyogok. Locsolni muszáj a kertben, de azt is úgy oldom meg, hogy néhány perc locsolás és már futok is be. Viszont újra úszom, reggelente ebben az uszodában hasítom a vizet. Vagy kinn a szabadtériben. Jógázom is hetente háromszor. De a séta.....a parton, mezítláb a vízben, a kavicson, azt semmi nem tudja pótolni. Talán lassan megérkezik a szúnyogirtó helikopter és tesz felettem néhány kört.
8 megjegyzés:
Milyen hangulatos kis uszoda! Remélem, hogy hamarosan újra hozol Duna parti képeket! :)
És ha picit elviselhetőbb lesz a hőség, megehetnénk azt a bizonyos fagyit is... :))
Igen, tavaly újították fel az uszodát. Én is remélem, hogy hamarosan fotózhatok, már elvonási tüneteim vannak:) A fagyiról beszélünk! Ugye van mailcímed a blogon?
Ilyenkor alkalom nyílik arra hogy az ember elővegye a 'rég elfelejtett' képeit-emlékeit- kicsit nosztalgiázzon - én is ezt tettem Nálad járva és bizony sok mindenről lemaradtam ... most örülök hogy bepótolhattam...
Sofia,
megértem az elvonási tüneteket... :)
Igen, bal oldalt alul...:)
Martha, én is örülök neked:)
Felhőlány köszi, írok hamarosan:)
Kiszámíthatatlan a természet ereje, néha alig lehet ellene tenni.
Én is várom a fotóidat...
Köszönöm, Phaedra, hamarosan jönnek:)
Megjegyzés küldése