2010. jún. 12.

Látni a csodát



" Manapság többé már nem a megvilágosodás az élet értelme, még Indiában sem. Bármely tanár legfeljebb annyit tehet, hogy újra megnyitja a kaput: az ősrégi módon válaszolva meg három kérdést:


- Ki vagyok én? Az univerzum teljessége vagy, mely egy emberi idegrendszeren keresztül nyilvánul meg.
- Honnan származom? A forrásból származol, mely soha nem született, és soha nem fog meghalni.
- Miért vagyok itt? Hogy minden pillanatban megteremtsd a világot.



E tudás megszerzése olyan az ember számára, mintha újra keresztülnyomakodna a szülőcsatornán. Alkalmasint a megdöbbenés -és talán a megrázkódtatás és a fájdalom - kiáltása szakadhat fel belőled amiatt, hogy egy ismeretlen világban találod magad. Miután elfogadod ezt az újjászületést, továbbra is megmaradnak gondolataid és érzéseid, azonban immár gyenge ösztönzésekként a néma tudatosság háttere előtt, lágy hullámfodrokként, melyek anélkül támadnak és simulnak el, hogy felkavarnák a lét óceánját. Óhatatlanul úgy érzem, hogy a megvilágosodás sosem India - vagy bármely egyéb kultúra - kizárólagos jutalma volt. Az újjászületés abból fakad, hogy a maga máris létező valóságában tekintünk az életre a nyugalom bensőnkben rejlő pontjából. Mindenki olyan mértékben világosodik meg, amennyire képes ezt megtenni. Az univerzum azért keresi fel e nyugvópontot, hogy megteremtse az időt és a teret. Te azért mész oda, hogy magaddal hozz egy szót, egy arc emlékét vagy egy rózsa illatát. A világ e pillanatban is éppen változatosságának virágába borul, mielőtt elnémulna az áhítattól a csoda láttán, melyet létrehozott. "



Deepak Chopra: Titkok könyve







3 megjegyzés:

Lívia írta...

Thanks, Marcela. I'm going to visit your blog. Have a nice evening:)

Thrini írta...

Tényleg csoda, minden egyes növény, ami körülvesz bennünket! Ahogy életre kelnek minden tavasszal, ontják a virágokat, illatukat élvezhetjük, színüket csodálhatjuk.
Hála az alapos égi öntözésnek, még van energiájuk a növényeknek, a borzasztó hőség ellenére.

Lívia írta...

Thrini, remélem jársz még erre, ne haragudj, valamiért ide nem válaszoltam. Azóta már kánikula sincs, de valóban csoda minden növény. Nagyon élvezem, ahogy alakul a kertem és egyszer majd érteni is fogok hozzá:)