2012. febr. 12.

A tél misztériuma



"....aztán ráébredt, hogy magát a fényt fényképezi és nem a tárgyakat. A tárgyak pusztán eszközök,
amelyek visszaverik a fényt. Ha a fény jó, az ember mindig talál valamit, amit
érdemes lefényképeznie."


Nem fogadok el adottnak dolgokat. Megpróbálom olyasvalamivé változtatni őket, ami az én gondolataimat,
az én szellememet vetíti vissza.
A költészetet próbálom megtalálni a képben."


Robert James Waller: Madison megye hídjai c. könyv




















9 megjegyzés:

lillacska írta...

hát igen... a tengerparti képek is tetszettek, de azért ezek az igaziak:) de jó, hogy újra itt vagy:)

Sofia írta...

Köszönöm! Ezzel a véleményeddel nem vagy egyedül:))

Éva írta...

Én is ezeket a képeket és hangulatokat szeretem. Szeretek "itthon" lenni veled.:-)
Bár van sejtésem arról, hogy milyen volt lemenni a Duna partra hazajöttöd után, mégis érdekelne, hogy mi zajlott le benned.
Szép a zúzmara, ezzel teljes a varázslat!

Mónika írta...

Basszus!
Milyen gyönyörűek a képek, nem tudok betelni vele!
Most, azonnal, látni akarom a maga valóságában...
:)

Sofia írta...

Éva, készülök írni is:)


Mónika, azért erre a sorozatra rásegítettem kicsit a picasával, de csak olyanra csináltam, amilyennek én is láttam:) Nagyon szeretek "bütykölni" is a fotóimmal, sokszor egy elrontott, rossz képből hozok ki valami fantasztikusat. Remélem ez nem ábrándít ki. De így néha a fotóimban ott van a képzeletem is:)

Névtelen írta...

Nem lehet kiábrándulni. :))
A képek önmagukért beszélnek.
Az idézet pedig akár tőled is származhatna. :)) B

Sofia írta...

Köszönöm, kedves B:)

Éva írta...

De szeretem a könyvből készült filmet!
Igaz, hogy utána fél óráig nem tudom abbahagyni a bőgést( de tényleg!), de akkor is nagyon szeretem!:-)

Sofia írta...

Éva, a film nekem is nagy kedvencem. De a könyv is nagyon jó volt, csak rövid.