2011. júl. 24.

Farewell



Az elmúlt hetekben kicsit úgy érzem magam, mint Vianne a Csokoládé című filmben. Már érzem az északi szelet és tudom, hogy nagy változások várhatóak az életemben. Vagyis néhány már meg is történt. Új dolgok, élmények, csodák várnak rám, és biztosan lesz szomorúság is, de a sejtjeimben érzem, hogy mennem kell. Valahogy kinőttem ezt a blogot, az otthonom is inkább a világ, mint ez a kis ház a Duna mellett, amit annyira szeretek. De itt tudom hagyni ha kell, az otthon már nem a ház, hanem a szív. Köszönöm, hogy olvastatok és hogy olvashattalak benneteket. És köszönöm a figyelmet azoknak is, akik nem írnak blogot, akik törzsolvasóim, vagy épp nem. Búcsúzóul egy kis vidámság, az életfilozófiám dalban. Élvezzétek és táncoljatok! De ne felejtsetek el sírni sem.




21 megjegyzés:

Ritmus írta...

Nagy kááááár, én olyan szívesen olvasgattalak!!! Azért, ha mégis meggondolnád magad, sokan örömmel vennénk, de persze ha így döntesz, azt is megértjük, s akkor minden jót kívánok Neked!!!!

Éva írta...

Hiányozni fogsz nagyon! Szerettem itt lenni.
Sehol máshol nem olvashatunk már téged? Mert hogy kinőtted a blogod, egy nagyobb hely vár valahol téged és minket?
Légy boldog és elégedett továbbra is, ahogy minket is azzá tettél a jelenléteddel!
Azért az unokáról még szívesen olvasnék, sőt szívesen látnám is képen.:-)
Örömmel várnálak vissza, de a te döntésed,tiszteletben tartom.

Éva írta...

Tudom, hogy ha kinőtted ezt a blogot, azt nem azt jelenti,hogy egy nagyobb blogot hozol létre. :-)Tudom, hogy érted azt, amit írtál.
Csak úgy megszoktalak,megkedveltelek, hogy még egyelőre nem tudom elfogadni, hogy nem leszel. Keresem azt a megoldást, ami nekem jó, és tudok majd rólad.:-)

Virág írta...

De jó, amikor valaki ilyen határozottan tud dönteni, van bátorsága változtatni, amikor érzi, hogy szüksége van rá.
Ismered ezt: " A felhő nem tudja miért épp erre száll és miért épp ily sebesen. Csak érzi a késztetést, erre van az út. És érezni fogod te is, ha elég magasra szállsz ahhoz hogy túlláss a láthatáron."
Sok szerencsét!

Agnes. írta...

Sok sikert es oromet kivanok mindahhoz, ami var Rad!
Nagyon szep, szemet gyonyorkodteto a blogod, ha csak beneztem is szeppel toltott fel.
Jo unokazast, es a legszebbet ebben a szep szerepben!

Hianyozni fogsz..

puszi es oleles!

csutkailda írta...

Neeeeeeeeeeeee........hiányozni fogsz nagyon!!!!!

Sofia írta...

Sziasztok! Nagyon kedvesek vagytok, mindannyian!! Ti is hiányozni fogtok, és úgy érzem fogunk még találkozni:) De most ezt abba kell hagynom, mert másra kell figyelnem. Nem az unoka miatt-bár ő lesz a legnagyobb ajándék - de találtam egy fantasztikus hobbyt, abbahagytam a munkát, amit nem szerettem, 25 év után -fogalmam sincs mi lesz ezután - és igazi kamikáze repülésben vagyok. De élvezem. Újra úgy élek, ahogy mindig is éltem, csak az utóbbi időben a munkám elvette minden energiámat, vagyis az, hogy utáltam. Drukkoljatok, néha azért benézek hozzátok, és ha bárki kíváncsi az unokámra vagy rám, itt az e-mail címem: sofialdevi@gmail.com

Köszönök mindent még egyszer!
Millió ölelés és puszi:)

Márta írta...

Nem ismétlem az előttem "szólókat" - szerettem itt olvasgatni!
Irigy is vagyok, hogy új kalandra vállalkozol!
Minden jót!
Ha mégis lesz kis érkezésed talán újra jelentkezel!
Légy nagyon boldog!

Katalin írta...

Isten Veled
élj szabadon, legyél sikeres, és boldog
nagyon boldog

Sofia írta...

Márta, Katalin, nagyon köszönöm!:) Nektek is hasonlókat kívánok!

Daisy írta...

Írnom kell most nekem is. Nagyon sajnálom, hogy befejezted. A képeid, az írásaid és nem utolsó sorban a verseid nagyon ismerősek lettek mára.
Írigyellek a határozottságod és bátorságod miatt és nagyon sok sikert kívánok, és azt is kívánom, hogy találd meg a boldogságot abban, amit ezután csinálni fogsz!
A blogodba azért visszajövök néha nézelődni, a csodaszép képek mindég kikapcsoltak kis időre.
Igaz, az utóbbi időben keveset írtam, de azért látogattalak.
Ha mégis újra kezded valahol, valamit, kérlek, írd meg itt, az utolsó oldalon.
Viszontlátásra sofia!

Daisy írta...

Hűűű, ez csúnya befejezés lett.
Sofia --- én lenyomtam a billentyűt, de ez a rendszer.......

Éva írta...

Igen írd meg, ha még írsz valahol, és én is ott leszek!Addig itt olvasgatok vissza, mint máskor.

Györgyi írta...

Minden tiszteletem a Tied! Nagy változások véghez viteléhez erős lélek szükségeltetik. A képeidből és írásaidból mindig érezhető volt a belső erőd jelenléte. Kívánom, hogy találd meg mindazt, amire szükséged van! Elsősorban a boldogságot és a békét. A többi már jön magától, ha ez a kettő meg van. Sokat tanultam Tőled. Köszönöm.
Jó utat!
Ölellek szeretettel.

Megaera írta...

Kedves Sofia!
Én is sajnálattal olvastam, hogy befejezed a blogod, mert még ha nem is írtam ide, de mindig ellátogattam hozzád, hogy feltöltődjek, és csupa széppel, jóval, bölcsességgel gazdagodjak általad. Nagyon szerettem olvasni a gondolataidat, verseidet, gyönyörködtem a képeidben, és igyekeztem magamba szívni mindazt a hangulatot, amit az oldalad árasztott magából. Olyan otthonos, magához ölelő, nyugtató volt itt minden. Köszönöm neked, hogy olvashattalak és én is minden szépet és jót kívánok neked a további életedben!

Sofia írta...

Drága Daisy és Éva, köszönöm, és feltétlenül tudatom veletek, hol bukkanok fel legközelebb:)

Györgyi, boldog vagyok és békés. Ezért változnak körülöttem a dolgok. Nincs bennem szemernyi aggódás sem. Nagyon köszönöm kedves szavaidat és minden jót és szépet kívánok neked:)


Megaera, nagyon kedveltem a blogodat és természetesen téged is. Azért mert innen elmegyek, még benézek majd hozzád és másokhoz is. Úgyhogy nem is búcsúzkodok tovább:)

Éva írta...

Köszönöm, ha tudatod!

kovtama írta...

ÓÓÓÓÓ, nagyon szeretem ez a blogot, bár csak az utóbbi időben irogattam neked, de már régóta olvasód voltam, vagyok és leszek. Mert mindig befogok ide nézni, hátha ismét írsz.:) Csodálom én is a bátorságodat, azt hogy belemersz vágni valami újba, ismeretlenbe....remélem bejön a számításod. Kívánok neked sok erőt, kitartást, boldogságot mindenhez, amit elterveztél és megakarsz valósítani! És persze sok örömet az unokázáshoz is.:)

Ciripbogár írta...

Drága Sofia,

Előbb Évát láttam búcsúzni,most téged...egyszerre sok ez egy kicsit, hogy legkedvesebb blogjaimat nem láthatom...nagy változások előtt állunk, úgy érzem, kívánom neked, hogy sikerre vigyél mindent, ami most van születőben.
Szeretettel ölel: Cirip

Sofia írta...

Kedves Kovtama és Ciripbogár,
már itt is vagyok! Remélem tetszeni fog az új blogom. És közben úgy döntöttem, hogy ha lesznek szép fotóim, azokat nem teszem tönkre, hanem felteszem majd ide:)
Puszi
Sofia

Sofia írta...

Éva, itt vagyok, te meg elmész??? Várlak vissza én is:)