"Mi azért vagyunk boldogtalanok, mert túlságosan az énben élünk. Mit jelent az, hogy túlságosan az énben élünk? És pontosan mi is történik ilyenkor? Vagy a létezésben vagy, vagy az énben - mindkettőben egyszerre nem lehetsz. Ha az énben vagy, az azt jelenti, hogy nem vagy teljes, szét vagy darabolódva. Ha az énben vagy, az azt jelenti, hogy szigetté váltál. Ha az énben vagy, akkor azzal határvonalat rajzolsz magad köré. Különbséget teszel, és azt mondod: "ez én vagyok", "az nem én vagyok". A definíció, a határvonal az "én" és a "nem én" között az ami elszigetel. Az "én" elszigetel. Megfagyaszt és többé nem tudsz folyni. Amikor folysz, mint a folyó, az én életképtelen. Ezért szinte mindenkiből egy jégkocka lett: nincs semmi melegség, semmi szeretet az emberekben. A szeretet melegség, és ők félnek a szeretettől. Ha felmelegednének, akkor megolvadnának, és eltűnnének a határvonalaik. A szerelemben a határok eltűnnek. Az örömben is eltűnnek a határok, mert az öröm is melegség."
Osho
8 megjegyzés:
Ez a kep az elsö nagyon-nagyon tetszik, azert akadnak meg olyanok akikben van szeretet :o) szerintem ... eleg szigoru a bacsi :o)
Kr.
Köszönöm, Kristina. Persze, hogy akadnak, ő sem azt írja, hogy nem:)
Abban a pillanatban,amikor megtanulunk szívünkkel látni,feloldódnak a határok...
Igen..
Szerintem nem szigorú, legfeljebb mi koptattuk már el a "szeretni" szót is.
Szerintem is.
Sofia, díjaztalak az oldalamon, úgy is, mint Üveggyöngyjátékos és Kék Paripa, de ezt most a Marvinon vedd át:)
Köszönöm Marvin:) Ha másképp jelentkezel be, akkor is szólíthatlak így?:)
Megjegyzés küldése