2010. febr. 15.

Téli haiku




Meztelen karok
nyújtóznak szerelmesen
fehér lepedőn.




A tavasz csókját
várja hófehér csendben
a téli világ.



(S.)




10 megjegyzés:

Éva írta...

Már vártam néhány gondolatot és képet a tegnapi téli sétádról.

Lívia írta...

:)

Üveggyöngyjátékos írta...

Mind szép, a többi poszt is.

Rory írta...

Tegnap Fodor Ákoshoz akartalak hasonlítani:) ! Ezek a művek, még az ő haikuinál is jobban tetszenek!
Köszönöm!

Lívia írta...

Köszönöm, Marvin:)

Lívia írta...

Rory, ne túlozz:)) Nála nincs jobb:) De nagyon megtisztelő a véleményed, szeretem Fodor Ákost!

Unknown írta...

Mindig meglep, milyen mesterien használod az ellentéteket - mint itt a hűvös fehér-szürke fotód pár soros verseddel szenzuális, forró képpé válik.

Lívia írta...

Tényleg...Miket észre nem veszel, Gisela! Bár én sosem voltam jó vers elemzésből:) Köszönöm a látogatást:)

Unknown írta...

Tulajdonképpen egyáltalán nem tudatos verselemzés, a képed és a vers ilyen érzéseket támaszt bennem. De válaszod után mégis verselemeztem egy kicsit: 13 szóban (az a és az-t nem számítva) hogy tudsz ennyi látomást, hasonlatot, tavaszváró hangulatot, a fotóval való szoros kapcsolatot beilleszteni?
Köszönöm az élményt!

Lívia írta...

Én köszönöm neked, Gisela! De nem tudom, hogy tudom:)