2010. febr. 3.

Pozitív hedonizmus



Szabadságon vagyok ma, így hétvégi reggelit tálaltam magamnak. Gyertyafénnyel, halk zenével, ölemben Molli cicával. A zabpehelykását ma málnával és mangóval készítettem el, megszórtam fahéjjal és egy pici gyömbérrel, és csurgattam rá egy kevés mézet és juharszirupot. Ma wellness napot tartok. Jóga, séta, talán szauna is, este pedig vendégeim jönnek. Délután begyújtok a kandallóba és olvasgatok. Szeretek így élni. Egyszerűen, mégis szépen. Azt mondják a hedonizmus az élvezetek hajszolását jelenti. Hát, én sosem hajszoltam őket, mindig megtaláltak. Ahogy a csodák is. És ez nem ideológia, ez természeti törvény, éppúgy mint a gravitáció vagy az energiamegmaradás törvénye. Ezek a törvények akkor is működtek, amikor még nem tudtunk róluk. Azzal kell együtt rezegni, ami van, és nem azzal, amit gondolsz arról, ami van. Ha szomorúság van, akkor azzal, ha öröm, akkor az örömmel, anélkül, hogy örökre magadhoz akarnád láncolni. Sokszor elveszítettem az egyensúlyomat, nagyon is sokszor. Hiába gyógyítottam meg magam, a gödrök egyre mélyebbek voltak, az extázisok pedig egyre magasabbak. Az önismeret a katarzis útja, minden egyéb csak személyiségünk ismeretének illúziója. Minden fejlődés spontán megy végbe, de mindezt az erőfeszítésen és ellenálláson keresztül tapasztalhatjuk és tanuljuk meg. Az élethez az ellentétek tánca szükséges. És bátorság, ami nem a félelem hiányát jelenti, hanem a beismerést, hogy - félek, de nem tudok mást tenni, mint amit érzek, hogy tennem kell. És, ha így élsz, teljesen természetes, hogy ezt engeded a többi embernek is. Magától szűnik meg az ítélkezés, és megbocsátanod sem kell soha többé. Az erkölcs egy magunkra erőltetett valami, ami olyan dolgokat is képes szülni, mint a sok száz pedofil pap szerte a világban. Az elme jól átvág bennünket és azt hisszük, hogy azért mert a Mester nem szexel, akkor a szex nélküli élettel mi is mesterekké válunk. Nem. Azt is meg kell élni, hogy túljuss rajta. Az élet része. Igaz, mint minden ez is csapdává válik, amint szokássá degradáljuk, amint manipulálni kezdünk vele, ugyanakkor ha saját életünket , érzéseinket és viselkedésünket figyeljük, nem a másokét, akkor mély felsimerésekre bukkanunk önmagunkon belül. Minden magától születik, a jóság, a bölcsesség, a szeretet, semmit nem kell tenned, csak őszintén megélni életed minden pillanatát. Bármit hoz is eléd.



18 megjegyzés:

Éva írta...

Reggel mindig eljövök hozzád olvasni, képeket nézegetni. Szépen élsz. Megnyugtatsz, valamire mindig ráirányítod a figyelmem. Közel áll hozzám az amiről írsz, de még sokszor nem azzal rezgek ami van.Így nem kell írnom arról neked, hogy néha mi zajlik bennem.
Viszont haladok utamon, haladok arra, amiről te is írsz, csak még nem vagyok ott. Mert erőltetni nem lehet semmit, gyorsítani sem a lépteket az úton. Hagyni kell, hogy spontán módon jöjjön létre a fejlődés. Hiszen tudod.Még megtalálnak az ellentétek.

Lívia írta...

Igen, így van ez:) Csakis azért írok mostanában többet erről, mert tudom, mit élnek meg azok, akik nem félnek magukat beleengedni a gödrökbe. Hogy tudják, nincs velük baj. Nem is tudom, talán a toleranciát "sürgetném" egy kicsit, bár tudom, azt sem lehet. Emlékszem, az agyamra mentek azok a jóindulatú segítők, akik állandóan meg akartak gyógyítani. Én nem tennék ilyet, mégis, bármilyen szívesen elbújnék a csigaházamba, és nagyon jól el lennék, mégis úgy érzem, jelen kell lennem. Csak, hogy legyek. Ha kellek. Ha nem, nem. Nekem ez nagy feladat, mert egyébként szeretek elbújni, és hagyni, hogy minden úgy legyen, ahogy van. És köszönöm, hogy olvasol:)

Éva írta...

Kellenek az ilyen hatások, melyeket, te is tudsz adni. Ne erőszakkal akarjon gyógyítani, én találjam meg magam, hagyjam, hogy felszívódjon, hogy hasson.Van ideje, nem sürgetem. Igazolja, hogy jó úton járok, mert érzem, hogy ez nekem jó.
Amúgy a csigaházad szép, megértem, hogy nem szívesen bújsz ki.
Én is most alakítgatom a csigaházam.(csigalakásom)

Ildifolt írta...

Szia Sofia!
Olvasva soraidat, gondolkodóba estem. (Persze, eddig is történt velem ilyen, de ez most más.)
Írnék Neked e-mailt, de nem találtam címet.
Tulajdonképpen csak kérdeznék.

Éva írta...

Légy szíves írjál majd bővebben a mai napodról. Merre sétáltál, mivel láttad vendégül a vendégeket este. Egy kis hangulatjelentést szeretnék olvasni tőled. Jó?

Lívia írta...

Éva, rendben, hacsak nem lesz teljesen máshoz kedvem éppen:))

Lívia írta...

Szia Compot! A profilomban megtalálható az e-mail címem, de most már ideírom:

sofialdevi@gmail.com

Írj bátran:)

Éva írta...

Úgy értettem, ha nem lesz máshoz kedved!:-)))

Lívia írta...

Ok:))

Daisy írta...

Érdekes amit írsz. Nekem is az a véleményem, hogy mindennek meg van az oka és mindennek eljön az ideje. Nem szeretem, ha valaki erőszakosan akar segíteni. Miért gondolják azt az emberek, hogy jobban tudják, hogy én mit akarok vagy szeretnék? Azért mert más vagyok, még nem biztos, hogy nekem nem jó. Szeretem a csöndet, szeretem magam irányítani az életem, de persze most, a férjemmel együtt. Így jó, ahogy van, de ha egyedül lennék, a körülöttem levők közül sokan nem értenének meg. Kicsit írigylem a benned rejlő harmóniát.

Frida írta...

Mint már annyiszor, most is újra és újra megerősítettél. Köszönöm Sofia, nagy varászló vagy ám!

Lívia írta...

Daisy, az a lényeg, hogy jól érezd magad az életedben, és a bőrödben. Nehéz ám azt belátni, hogy mi meg azokat nem értjük, akik bennünket nem értenek:))Szóval ha megértésre, elfogadásra vágyunk az azt jelenti, hogy az bennünk sincs meg igazán, hiszen akkor elfogadnánk, hogy nem fogadnak el:) Sokan elmondták már, hogy nincs nagyobb és izgalmasabb kaland az önismeretnél, és igazuk van:)

Lívia írta...

Frida, mindenki az:) És szívesen:)

Éva írta...

Ma megcsináltam a zabpelyhet úgy, ahogy leírtad egy helyen nálad.Ízlett, máskor is lesz ez reggelim, sőt, "csak úgy" desszertem is.

Lívia írta...

Örülök, Éva. És lehet vele tovább kísérletezgetni is.

Üveggyöngyjátékos írta...

No tessék, most veled kapcsolatban éreztem meg a motiváló irigységet, tehát akkor mégis létezik ilyen...

Lívia írta...

Az már inspiráció, nem?:)

Üveggyöngyjátékos írta...

De.