2009. jún. 6.

Ken Wilber chilije




Részlet Ken Wilber: Áldás és állhatatosság című könyvéből:


" A buddhisták "ürességről" alkotott fogalma is nagy segítségemre volt. Az üresség (súnjtá) nem hiányt, vagy légüres teret jelent, hanem akadályozatlanságot, béklyótlanságot spontaneitást, többé-kevésbé szinonímája az állandótlanságnak vagy mulandóságnak (aniccsa) A buddhisták szerint a valóság üres: nincs benne semmi állandó vagy abszolut örökké tartó, amihez kötődhetnél, amire támaszkodhatnál, vagy amiben biztonságban érezhetnéd magadat A Gyémánt- szútra szerint "Az élet olyan, mint egy buborék, egy álom, egy tükröződés, egy káprázat." Az a lényeg, hogy ne kapaszkodjunk a káprázatba, hanem "engedjük el", hiszen nincs is semmi, amibe kapaszkodni lehetne. Treya rákbetegsége megint csak egy állandó mementó, hogy a halál egy nagy elengedés, de nem kell megvárni a tényleges fizikai halálodat ahhoz, hogy mélyen elengedd a kapaszkodásodat és ragaszkodásodat ehhez a pillanathoz, és ehhez, és ehhez.
Hogy meggyőzzenek bennünket minderről, a misztikusok úgy tartják, hogy ha valaki választás nélküli éber tudatosságban él, akkor minden tevékenységét ego vagy önközpontúság nélkül fogja végezni e világban. Ha meghalsz az elkülönült én-érzet számára (vagy meghaladod azt) akkor meg kell halnod az énedet szolgáló, önközpontú cselekedeteid számára is. A misztikusok szavaival élve: önzetlen szolgálatot kell végezned. Másokat kell szolgálnod anélkül, hogy magadra gondolnál, vagy elimerést várnál el: egyszerűen szeretsz és szolgálsz.- Teréz anya szavaival: "Úgy szeress, hogy az már fájjon" Vagyis jó feleséggé válsz. Vagyis itt vagyok én, vacsorát főzök, mosogatok. Ne érts félre, sehol sem tartok Teréz anyához képest, de beteggondozó tevékenységemet egyre inkább önzetlen szolgálatom, ennélfogva spirituális fejlődésem legfőbb részének tekintem, egyfajta cselekvő meditációnak, együttérzésnek.....................most pedig jutalmul, hogy ezt a hosszú levelet elolvastátok, közlöm veletek, kedves jó feleségek, a világhírű vegetáriánus chilim receptjét:

Hozzávalók
2-3 doboz spanyolbab-konzerv
2 szál zeller felaprítva
2 feléaprított hagyma
2 zöldpaprika, felaprítva
2-3 K olívaolaj
1 kg egész paradicsom konzerv
3-4 gerezd fokhagyma
3-5 K chilipor
1-2 K kömény
2-3 K friss petrezselyem
2-3 K oregano
1 dobozos sör
1 csésze kesudió
1/2 csésze mazsola (ízlés szerint)

Melegítsd fel az olajat egy nagy lábosban, pirítsd üvegesre a hagymát, add hozzá a zellert, a zöldpaprikát, és a fokhagymát, majd süsd kb 5 percig. Add hozzá a paradicsomokat (levével együtt, apróra zúzva) és a spanyol babot, majd párold lassú tűzön. Add hozzá a chiliport, a köményt, a petrezselymet, az oregánót, a sört, a kesudiót és a mazsolát. Párold, amíg akarod. Díszítsd friss petrezselyemmel vagy reszelt cheddar sajttal.
Már nem emlékszem, hogy a sör eredetileg benne volt-e a receptemben, vagy csak egyszer beleejtettem főzés közben, mindenesetre a sör is fontos. Ja, és a K evőkanalat jelent, nem kávéskanalat, a chili titka a sok fűszerben rejlik.
Á votre santé. Egészségedre.
Boulder, 1988. július 27.
Szeretettel: Ken "


Megfőztem. Csak a mennyiségekkel játszottam egy picit, és sima vörösbab konzervet használtam. Bagettel fogjuk enni. Isteni lett!

Thank you, Ken:)

2 megjegyzés:

duende írta...

Nagyon bírom Wilbert! :9 És még főzni is tud! :))

Sofia írta...

Én is nagyon bírom:) És a könyveit is:)