"A taoisták nem tartanak igényt a tao létezésének igazolására......elég ezt összevetni a nyugati teológia gondolkodással. Mennyi harc és vita folyt akörül, hogy létezik-e Isten, vagy sem, mennyi vért ontottak, mennyi kínszenvedést okoztak! Mintha élet-halál kérdése volna, vagy még annál is több. A keresztényeknek, - kerül, amibe kerül - mindenképpen meg kell győzniük a pogányokat és az ateistákat Isten létezéséről, hogy lelküket megmentsék a kárhozattól. Az ateistáknak - kerül, amibe kerül - mindenképpen meg kell győzniük a keresztényeket arról, hogy az istenhit nem több gyerekes, primitív babonánál, amely csak árt a társadalmi haladásnak. Így aztán üvöltöznek, egymás torkának esnek, vég nélkül csatáznak. Míg a taoista bölcs békésen üldögél a folyó partján egy verseskötet, egy pohár bor vagy néhány ecset és paletta mellett. Átadja magát a tao élvezetének, és egy cseppet sem izgatja, létezik-e egyáltalán a tao. A bölcsnek semmi szüksége rá, hogy bizonyítsa a tao létezését, teljesen leköti annak élvezete."
Raymond Smullyan - A tao hallgat
